Ha mobilról böngészel a tartalom megtekintéséhez kattints ide! Ha asztali gépről, nincs semmi dolgod...
Az összes kategória megtekintéséhez (mobilról) kattints ide!
Rajnai Lencsés Zsolt: Indulat és homloklebeny (HUMOR)
A minap mondta nekem valaki, hogy a Spektrum tévécsatornán látta, hogy a nők és a férfiak homloklebenye eltérő, mivel a férfiaké – állítólag – kisebb valamelyest, vagy szűkebb, vagy ilyesmi… Azért lényeges ez, mert a friss kutatások szerint – úgy tűnik – a férfiak ezért viselik nehezebben a stresszt, s ezért lobbannak hamarabb haragra, válnak indulatossá!
Látják Hölgyeim, én mindig is mondtam ezt! Ez az oka mindennek! A homloklebeny! A szűkmarkú természet, nekünk, szegény, szerencsétlen férfiaknak alul méretezte e fontos fejkelléket, és ezért látjuk rosszabbul a világot…! Ez indulatunk oka és nem más! Megértést kérünk Önöktől!! Mert mikor szíre-szóra ordítozni kezdünk, olyankor, csak a
homloklebeny szélén csordul túl a buffer. Remélem, így már érti a szebbik nem, hogy mért járunk kocsmába, mért ordítozunk meccseken, időről-időre mért robbantunk ki világháborúkat, és zsarnokságunk mértéktelen mértéke mért tesz minket elviselhetetlenné még a magunk szemében is! Mert a lényeg egy szó: homloklebeny! :)
Akivel beszélgettem, még azt is elmondta, hogy a nők homloklebenyének is vannak káros vonásai, az tudniillik, hogy a hölgyek érzelmi memóriája
sokkal erősebb, mint a férfiaké, ezért minden fájdalom amit átélnek, mélyebben marad meg bennük. Vagyis – ha a hír igaz – olyan világban élünk, ahol a férfiak szűk homloklebennyel semmiségeken mérgelődnek, a nők pedig fájón megjegyzik e dőreségeket, amelyeket egyébként mi, szegény, elesett szűklebenyesek, csak az indulat galád börtönében kényszerülünk kimondani…
De mi lehet a megoldás? Naná, hogy a szex, hisz mi más? Mondtam is én ezt mindig! Hölgyeim, ha egyszer indulatba jön drága férfitársuk, akkor nem keseregni kell, s feljegyzéseket tenni széplelkük nőnaplójába, hanem ügyes fortéllyal át kell fordítani a szűklebenyes pára tomboló furcsaságát, és ágyhoz kell vonszolni, éspedig rögvest! Két módszer is lehetséges ilyenkor: az elsőt “direkt-stratégiának” hívjuk, mert ez esetben a szép hölgy, a perpatvar kellős közepén a hangos “akarlak!!!” felkiáltással magához ragadja hímtársát, és ezzel együtt a kezdeményezést is… A második módszer, talán a “lassan lepd meg” névre hallgat, itt ugyanis a nő, lassan kezd el vetkőzni, meghökkentve, de meg is mentve ezzel a szegény férfipárát egy újabb ordítozástól, melynek végén a hímhős, a tombolásból fakadó bűnbánatát, úgyis, egy megveszekedett kocsmában vezetné le, s ezt ugye nem akarják?!:)
Szóval Hölgyeim! Legyenek vadmacskák, és mentsék meg a világot a férfiaktól, ráadásul úgy, hogy ezáltal őket is megmentik saját maguktól! S ne hagyják hogy a düh és a téboly útvesztőiben bolyongva, csak vérezzenek, vérezzenek és vérezzenek, árván, sápadtan, egyedül és egészen meghaldokolva…
2011. ősz
Látják Hölgyeim, én mindig is mondtam ezt! Ez az oka mindennek! A homloklebeny! A szűkmarkú természet, nekünk, szegény, szerencsétlen férfiaknak alul méretezte e fontos fejkelléket, és ezért látjuk rosszabbul a világot…! Ez indulatunk oka és nem más! Megértést kérünk Önöktől!! Mert mikor szíre-szóra ordítozni kezdünk, olyankor, csak a
homloklebeny szélén csordul túl a buffer. Remélem, így már érti a szebbik nem, hogy mért járunk kocsmába, mért ordítozunk meccseken, időről-időre mért robbantunk ki világháborúkat, és zsarnokságunk mértéktelen mértéke mért tesz minket elviselhetetlenné még a magunk szemében is! Mert a lényeg egy szó: homloklebeny! :)
Akivel beszélgettem, még azt is elmondta, hogy a nők homloklebenyének is vannak káros vonásai, az tudniillik, hogy a hölgyek érzelmi memóriája
sokkal erősebb, mint a férfiaké, ezért minden fájdalom amit átélnek, mélyebben marad meg bennük. Vagyis – ha a hír igaz – olyan világban élünk, ahol a férfiak szűk homloklebennyel semmiségeken mérgelődnek, a nők pedig fájón megjegyzik e dőreségeket, amelyeket egyébként mi, szegény, elesett szűklebenyesek, csak az indulat galád börtönében kényszerülünk kimondani…
De mi lehet a megoldás? Naná, hogy a szex, hisz mi más? Mondtam is én ezt mindig! Hölgyeim, ha egyszer indulatba jön drága férfitársuk, akkor nem keseregni kell, s feljegyzéseket tenni széplelkük nőnaplójába, hanem ügyes fortéllyal át kell fordítani a szűklebenyes pára tomboló furcsaságát, és ágyhoz kell vonszolni, éspedig rögvest! Két módszer is lehetséges ilyenkor: az elsőt “direkt-stratégiának” hívjuk, mert ez esetben a szép hölgy, a perpatvar kellős közepén a hangos “akarlak!!!” felkiáltással magához ragadja hímtársát, és ezzel együtt a kezdeményezést is… A második módszer, talán a “lassan lepd meg” névre hallgat, itt ugyanis a nő, lassan kezd el vetkőzni, meghökkentve, de meg is mentve ezzel a szegény férfipárát egy újabb ordítozástól, melynek végén a hímhős, a tombolásból fakadó bűnbánatát, úgyis, egy megveszekedett kocsmában vezetné le, s ezt ugye nem akarják?!:)
Szóval Hölgyeim! Legyenek vadmacskák, és mentsék meg a világot a férfiaktól, ráadásul úgy, hogy ezáltal őket is megmentik saját maguktól! S ne hagyják hogy a düh és a téboly útvesztőiben bolyongva, csak vérezzenek, vérezzenek és vérezzenek, árván, sápadtan, egyedül és egészen meghaldokolva…
2011. ősz
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése