A sztori a kép alatt kezdődik...
RAJNAI LENCSÉS ZSOLT: A FÉLHOMÁLYBAN
Nyalni a félhomályban heti, vagy napi
rendszerességgel nagyszerű érzés. A nyál is összefut az ember szájában!
Ilyenkor a redőny félig le van eresztve, mert nem kell feltétlenül
megvárni az estét. A lábak a mennyezet felé emelve, és a punci mint egy
domború húsos-szendvics emelkedik ki, türemkedik és duzzad elő az ember
arcába!
És három dolog, lányillat, nőíz és suna-zamat keveredik ilyenkor a férfinyelven, de még az ajkakon és a szájszélen is! Ó mennyi finomság és nektáros varázslat fészkel itt ilyenkor!
S mikor az ember nyelve hegyével a kis csiklóhegyet kezdi bökdösni, vagy mikor a nyelv északra s délre tart szüntelen, fel-le, fel-le lefetyel, mint kiscica, mely a tejet issza, a combok között megremeg az egész nőágyék. És sóhajok szakadnak elő a lányszájból odafenn, és a nőrés, itt lenn, a láb’ között, csordogálni kezd...
S ekkor lesz csak igazán izgalmas a játék! Mert a nyelv alig fér be a kisajkak közé, hiszen a felhajtott combok szorosan összezárják az egész vaginát! És kézzel nem ér ám segíteni, széthúzni a mézes ajkakat, uraim, hiszen az csalás! :)
Hanem csak nyelvvel kell motozni, nyelvvel szabad kettétolni a párnás-húsos finomságot, s megkeresni közöttük a lukat, azt a nyílást, mely a dombor-hús közötti résben fészkel. És oda, pontosan oda kell betolni az egész nyálas nyelvlapot, s érezni amint siklik egyre beljebb és beljebb nyelvünk a levedző pinában…
Mert mikor elszabadul a kéj s a mámor, s mikor az egész vagina leveket könnyezik már, a mélyre tolt nyelv könnyedén issza fel az izgalmi cseppek legjavát!
Közben a csikló is egyre csak duzzad, bizsereg, s a nagyajkak vérrel telt párnái is kéjesen követelik maguknak a férficsókot. S a Vénuszdomb? Az csak puhán, érzőn nyújtózik a has alján, mint doromboló macska a langyos cserépkályhán…
De a nyelv, ha jól végzi a dolgát, s ha a száj is szívja a csikló kis szarvának minden rezdülését, s ha a pasi mind felissza a nőágyék lágy levét, úgy a méhből hamarosan hullámzó érzet keríti hatalmába a kéjes barlang ezernyi fodrát, s árkának elrejtett zeg-zugát....
Hogy élvez-e ilyenkor a nő? Előbb-utóbb bizonyosan, de ez most mellékes. Hiszen jobb így, mert így a nő is odahagyhatja az orgazmus-kényszert, és csak élvezi, élvezi azt, hogy nyalni akarok, hogy nyalni még és még, és inni a vagina gyöngyöző leveit. Azután pedig szívni a gőzét, inni párájának melegségét, és csak csókolni, csókolni egyre tovább… Így megy ez nálunk napra nap, most már tudjátok…
2013.
És három dolog, lányillat, nőíz és suna-zamat keveredik ilyenkor a férfinyelven, de még az ajkakon és a szájszélen is! Ó mennyi finomság és nektáros varázslat fészkel itt ilyenkor!
S mikor az ember nyelve hegyével a kis csiklóhegyet kezdi bökdösni, vagy mikor a nyelv északra s délre tart szüntelen, fel-le, fel-le lefetyel, mint kiscica, mely a tejet issza, a combok között megremeg az egész nőágyék. És sóhajok szakadnak elő a lányszájból odafenn, és a nőrés, itt lenn, a láb’ között, csordogálni kezd...
S ekkor lesz csak igazán izgalmas a játék! Mert a nyelv alig fér be a kisajkak közé, hiszen a felhajtott combok szorosan összezárják az egész vaginát! És kézzel nem ér ám segíteni, széthúzni a mézes ajkakat, uraim, hiszen az csalás! :)
Hanem csak nyelvvel kell motozni, nyelvvel szabad kettétolni a párnás-húsos finomságot, s megkeresni közöttük a lukat, azt a nyílást, mely a dombor-hús közötti résben fészkel. És oda, pontosan oda kell betolni az egész nyálas nyelvlapot, s érezni amint siklik egyre beljebb és beljebb nyelvünk a levedző pinában…
Mert mikor elszabadul a kéj s a mámor, s mikor az egész vagina leveket könnyezik már, a mélyre tolt nyelv könnyedén issza fel az izgalmi cseppek legjavát!
Közben a csikló is egyre csak duzzad, bizsereg, s a nagyajkak vérrel telt párnái is kéjesen követelik maguknak a férficsókot. S a Vénuszdomb? Az csak puhán, érzőn nyújtózik a has alján, mint doromboló macska a langyos cserépkályhán…
De a nyelv, ha jól végzi a dolgát, s ha a száj is szívja a csikló kis szarvának minden rezdülését, s ha a pasi mind felissza a nőágyék lágy levét, úgy a méhből hamarosan hullámzó érzet keríti hatalmába a kéjes barlang ezernyi fodrát, s árkának elrejtett zeg-zugát....
Hogy élvez-e ilyenkor a nő? Előbb-utóbb bizonyosan, de ez most mellékes. Hiszen jobb így, mert így a nő is odahagyhatja az orgazmus-kényszert, és csak élvezi, élvezi azt, hogy nyalni akarok, hogy nyalni még és még, és inni a vagina gyöngyöző leveit. Azután pedig szívni a gőzét, inni párájának melegségét, és csak csókolni, csókolni egyre tovább… Így megy ez nálunk napra nap, most már tudjátok…
2013.
Ha szeretnél még hasonlókat olvasni, KATTINTS IDE!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése